Integráció vagy háború – szűk mezsgyén kell egyensúlyozniuk a kurdoknak Szíriában

Bassár el-Aszad december 8-i bukása óta felgyorsultak az események Észak-Szíriában. A Hayat Tahrir Al Sham (HTS), a damaszkuszi rezsimet leváltó fegyveres csoport és szövetségesei egyre nagyobb teret hódítanak az Egyesült Államok által 2014-ben létrehozott, főként kurd milíciákból álló Szíriai Demokratikus Erők által ellenőrzött területeken is.

Arról, hogy mi várhat a Kurdokra a szíriai háború után az országban élő kurdokra, Tárik Meszárt, a Migráció Kutató Intézet vezető kutatóját kérdeztük. 

A kutató elmondta, az iraki kurdokkal  ellentétben, akik többségben vannak a saját területeiken Irakban, a kurdok Szíriában az általuk lakott területek egy részén már kisebbségbe kerültek.

Arról is beszélt hogy az új szíriai kormány egyértelműen abban érdekelt, hogy egységes Szíriát hozzon létre. Ezért igyekszik a kurdok fegyveres csoportjait (SDF) is rávenni, hogy

Kurdok őrzik az egyik legnagyobb olyan börtönt, amelyben az Iszlám Állam fegyveresei vannak elzárva, több mint 40 ezer rab. Továbbá elévülhetetlen érdemeket szereztek az Iszlám Állam legyőzésében is az évek során – tette hozzá. 

Szíria és a migránsok 

Amíg nem normalizálódik a helyzet addig nem várható, hogy az Európában élő szíriaiak visszatérjenek, ha esetleg szétesik, akkor teljesen ellehetetlenült hazatoloncolásuk. A gazdasági növekedéshez, ahhoz hogy el lehessen kezdeni az ország újjáépítését és munkahelyet lehessen biztosítani a visszatérőknek, mindenképpen békére és stabilitásra van szükség – jelentette ki a szakértő. 

Törökország mindent meg fog tenni azután is, hogy megakadályozza egy kurd állam létrejövetelét – mondta a szakértő. A török kormány folyamatosan megerősíti, hogy nem tűri a „terroristák” jelenlétét a határán. Arra is felhívta a figyelmet, hogy heves harcok dúlnak a török segédcsapatok és az Iszlám Állam (ISIS) csoport elleni harcban hősiesen szolgáló SDF között. 

Nemrég Recep Tayyip Erdogan török elnök is megerősítette, Törökország kész beavatkozni, amennyiben veszélybe kerülne Szíria „egysége”.

Mindkét országban tettek olyan kijelentéseket az elmúlt hetekben bizonyos politikusok vagy katonai vezetők, hogy készen állnak egy összecsapásra a két ország között, azonban a szakértő szerint nem valószínű, hogy valódi fegyveres összecsapásra fog sor kerülni a két ország hadserege között.

Trump leveszi a kezét a kurdokról

A szakértő felidézte, Donald Trump beiktatása előtt már kijelentette, hogy be akarja fejezni szíriai konfliktust, és ki akarja vonni a jelenleg ott állomásozó 900 amerikai katonát. Ez szabad kezet adna Törökországnak számára is a kurd mozgalom leverésére.

Így a kurdok sem számíthatnak további amerikai segítségre. Trump kijelentései azt jelzik, hogy Washington elfogja engedni a kurdok kezét. Azt is hozzátette ugyanakkor, hogy az amerikai külpolitika is bármikor változhat, de jelenleg ez tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek.

Tárik Meszár viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy

így az utóbbi időben a lakosság körében is csökkent is a kurd szervezetek ilyen irányú politikájának támogatása. 

A szakértő elmondta, Izraelnek hivatalosan nem volt kapcsolata kurdokkal, az ország számára az a legfontosabb, hogy Szíria irányából nem érje támadás. Ezt nagyrészt sikerült elérnie azzal, hogy felszámolta az Irán által támogatott fegyveres milíciákat az országban.

A nyugati támogatásért mindent megtesznek? 

Az új szíriai vezetés igyekszik jó kapcsolatot ápolni a Nyugattal, mivel 

ezért fogadnak nyugati diplomatákat is, valamint ígéretet tettek arra is, hogy tiszteletben tartják a kisebbségeket.

A kurd közigazgatás integrálása szimbolikus lépés lehet az új Szíria felépítésének folyamatában, és ezáltal példa lehet arra, hogy az ország nem sodródik egyfajta új iszlám emirátusba, mint Afganisztán. A szakértő ezzel kapcsolatban elmondta, vannak hasonlóságok a két ország között, ugyanakkor Afganisztán jóval messzebb van a Nyugattól, így csak korlátozottan lehet párhuzamokat vonni. Ugyanakkor

Már most is látszik, hogy az oktatás jelentős mértékben iszlamizálódik – magyarázta a szakértő. 

Nyitókép: Huseyin Nasir / ANADOLU / Anadolu via AFP

***